Napjainkban egyre inkább a figyelem központjába kerül Európában is, számos előnyös tulajdonsága miatt.
Mik is ezek?
A kíméletes előállítási módnak köszönhetően nem tartalmaz egészségre káros katalizátor- és oldószermaradványokat, bomlástermékeket. A kókuszolajat a kókuszdió szárított magjából állítják elő általában vegyi anyagok felhasználása nélkül, mechanikus úton, préseléssel.
Az így előállított olaj a „szűz" kókuszolaj, melyen még érződik még a friss kókusz illata és íze. A szűz olaj tisztítása jellemzően fizikai eljárással (ún. RBD) történik, az így kapott olaj a „finomított kókuszolaj" (élelmiszerkönyvi és gyógyszerkönyvi megnevezés). A finomított kókuszolaj szagtalan és semleges ízű.
A - nem hidrogénezett - kókuszolaj nem tartalmaz transzzsírsavakat sem, amelyek rendkívül ártalmasak. A növényi étolajokat technológiai tulajdonságaik megváltoztatása céljából hidrogénezik – a hidrogénezett növényi olaj kevésbé avasodik, jól fagyasztható, eltarthatósági ideje hosszabb, szobahőmérsékleten szilárd, így jobban kezelhető. A kókuszolaj technológiai tulajdonságai hidrogénezés nélkül is kedvezőek, így csak ritkán hidrogénezik. (A transzzsírsavak a hidrogénezés során keletkeznek). Zsírsavösszetételéből következően (a közepes molekulatömegű zsírsavak magas aránya) jellemzően 23-26 ºC körül válik csak folyékonnyá, ezért szokták kókuszzsírnak is nevezni.
(A hidrogénezett kókuszolaj olvadáspontja 30 ˚C felett van.)
Kémiailag stabil, kevésbé hajlamos avasodásra, hő hatására bekövetkező oxidációra, ezért a többi növényi olajtól eltérően, sütéshez többször is felhasználható (szűrni kell!), nem keletkeznek benne egészségre káros bomlástermékek, rákkeltő anyagok.
A kókuszolaj zsírsavösszetétele a többi növényi étolajhoz és étkezési zsírhoz hasonlítva rendkívül sajátos – mintegy 90%-ban tartalmaz telített zsírsavakat, melyek kb. 50 %-át a laurinsav adja. (A babasszuolaj és a pálmamagolaj hasonló összetételű még).
A telített zsírsavak általában nem egészségesek – emésztésük megterheli a szervezetet, lebontásukhoz enzimek szükségesek, melyeket az epe és a hasnyálmirigy termel, növelik a vér triglicerid szintjét, ami megnöveli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ez alól kivételek a kis- és közepes szénláncú zsírsavak gliceridjei, melyek a kókuszolaj legnagyobb mennyiségben előforduló alkotói. Emésztésükhöz nem szükséges enzim (a lipáz enzim a hosszú szénláncú zsírsavak két szélső molekuláját hasítja le), a májban közvetlenül szívódnak fel, így azonnali energiát biztosítanak a sejtek számára. Tehát a kókuszolaj könnyen emészthető.
A kókuszolajról azt tartják, hogy erősíti az immunrendszert. Ez a tulajdonság feltételezhetően a laurinsav és a kaprinsav jelenlétével függ össze. E két anyagot az anyatejben is megtaláljuk, amiről már régen bebizonyították, hogy a csecsemő első életévében alapvető szerepet játszik abban, hogy a gyermeket megóvja a különböző fertőzésektől, kórokozóktól, baktériumoktól, vírusoktól és gombáktól.
Az étkezési felhasználás mellett a kókuszolaj bőrápolásra is kitűnő!
Minden jó tulajdonsága ellenére a kókuszolaj mellett, kiegészítésként ajánlott más, jó minőségű, hidegen sajtolt növényi étolajok fogyasztása is, mivel a kókuszolajban nem található meg minden, a szervezet számára szükséges, ún. esszenciális zsírsav.
